Arra hívjuk meg Önöket, hogy egy különleges, művészetből, érzékelésből, látás-hallásból, rációból és lélekből készült, kifinomult táplálékkal indítsák a hetet. Hétről-hétre a KALOT lelkésze, Sebestyén Ottó megfogalmaz néhány egyszerűnek tűnő, de mélyen ható mondatot a hitről, vallásról, lélekről, egyházról, Istenről. A KALOT Fotótanfolyam oktatói pedig váltakozva illusztrálják a szöveget egy általuk készített fotóval. Emellett a KALOT Hangöröm előadója, Makkai Zoltán zenetörténész zenei ajánlással színesíti az élményt. Különleges összetevőkkel, különleges módszerrel készül ez a hétindító. Ezért kapta a „Lelki Gourmet” nevet.
Karácsonyi Lelki Gourmet (2024. december 22.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Borviz Attila – fotós,
Simó Réka – zenetanár,
Zene: Georg Friedrich Händel: Xerxész – Largo
Szerkesztő: Fejes Ildikó
A Betlehemben született kis Jézus képe, az angyalok éneke és a pásztorok látogatása minden hívő ember szívét megérinti. Talán azért, mert a karácsonyi jelenet szemlélése számos mély témát megmozgat bennünk: a család, a biztonságérzet, a helyünk a világban, kapcsolataink, Isten utáni vágyakozásunk, belső gyermekünk… Ezek a témák és a hozzájuk kapcsolódó élményeink egy része élénken ott van tudatunkban, fény és árnyoldalaival együtt. A másik része, pedig, amelyeket nem hagytunk tapasztalattá, megélt valóssággá válni, vagy amelyek konfliktusos emlékek hordozói, a tudatalattinkban rejlik.
Az ünnepre való túlzott külső készülődés gyakran megkímél minket attól, hogy szembenézzünk ezekkel az érzésekkel. Talán ez az egyik oka a felpörgetett tevékenységnek. Pedig a kis Jézus csendes mosolya, Mária sugárzó lénye, József belső tartása és az angyalok felszabadult éneke mind azt üzeni: engedd, hogy a karácsony égi ereje téged is átöleljen, és megérintse benned mindazt, ami igazán hozzád tartozik. Így életed minden része tápláló erőddé válhat.
17. Lelki Gourmet (2024. november 24.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Kristó Róbert – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: Johann Sebastian Bach: Hat Schübler Choral orgonára, No. 4.
Szerkesztő: Fejes Ildikó
Számos személyiség- és fejlődéselmélet látott mindeddig napvilágot. Jung úgy véli, hogy a személyiség teljességét akkor érhetjük el, ha a tudat és a tudattalan összekapcsolódik, és eleven, élő kapcsolatba kerül egymással. E megközelítés szerint a személyiség fejlődésében elengedhetetlen szerepet játszik az önismeret.
Bár Jézus nem beszél kifejezetten az önismeretről, számos szimbólumot és buzdítást használ, amelyek az önmagunk mélyebb megismerésére ösztönöznek. Például a csodálatos halfogás történetében apostolait arra kéri, hogy evezzenek a mélyre. Szavára hallgatva ők meg is tapasztalják a csodát.
A teológia ugyan nem az önismeret tudománya, mégis egy rendkívül fontos szempontot kínál azoknak, akik elindulnak az önismeret útján: ne féljünk felfedezni nem tudatos énünk részeit, mert személyiségünk mélyén Isten jelenléte található. Ez a jelenlét kitörölhetetlen, tönkretehetetlen és legyőzhetetlen. Ha ehhez az igazsághoz kapcsolódunk, akkor bizalommal járhatjuk végig belső utunkat.
16. Lelki Gourmet (2024. november 17.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Biró Zoltán – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: George Friedrich Händel: F-dúr orgonaverseny (Op. 4, No. 4), II. Andante
Szerkesztő: Fejes Ildikó
Úgy tűnik, hogy az életszentség szó sokat veszített hívó és megszólító erejéből. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy a szentekről készült életrajzokat túlzottan átszövik a legendás elemek, valamint olyan vallásos gyakorlatok, amelyek nem sokat mondanak a mai ember számára. A szenzációkeresés megfosztja ezeket a nagyszerű embereket a hétköznapiságuktól, és eltakarja azokat a drámai átéléseket, amelyeket útkeresésük vagy éppen kríziseik során éltek át.
Úgy gondolom, hogy a szentek az egyediség jeleit valósítottak meg életükben, vagyis nem voltak tömegemberek. Szent Ignác szavaival élve: „agere contra”, azaz szembementek az árral, és hűek tudtak maradni egyéni karizmáikhoz.
Itt az ideje, hogy ismét elkezdjünk beszélni a szentté válásról. Ebben a folyamatban az egyediség szót szeretném hangsúlyozni. Az én olvasatomban és József Attila megfogalmazását használva azt jelenti, hogy: „A Mindenséggel mérd magad.”
15. Lelki Gourmet (2024. november 10.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Turcza Hunor – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: Joseph Haydn: Esz-dúr szimfónia, HI 99. II. tétel: Adagio
Szerkesztő: Fejes Ildikó
A kereszténység által használt tökéletesség fogalma nehézséget okozhat számunkra. A tökéletességről azt érezzük, hogy földi életünkben elérhetetlen cél, mert egyedül Isten a tökéletes.
Ezért az említett kifejezés helyett szívesebben használom a „teljesség” kifejezést. Ez a szó egy egyetemes emberi tapasztalatot foglal magába. A tökéletességre való törekvés egy zsákutca lehet a lelki életben, amely szorongást és önbecsülés hiányt okozhat. A teljességre való törekvés, azonban nyitottá tehet az emberi érzések és történések sokrétű megtapasztalására. A teljesség megtapasztalásához hozzátartoznak a szorongások és a félelmek is. Azonban paradox módon a fölvállalt, tudatosított szorongásban és félelemben is mélyen benne lehet az Isten.
14. Lelki Gourmet (2024. november 3.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Borviz Attila – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: Ludwig van Beethoven: VII. (A-dúr) szimfónia, II. tétel – Allegretto
Szerkesztő: Fejes Ildikó
Halottak napja nem tartozik a kiemelkedő keresztény ünnepek közé. Mégis mindenki, aki csak teheti, ebben az időszakban ellátogat a temetőbe és meggyújt egy gyertyát elhunyt szeretteinek az emlékére.
A születés és a halál mélyen beíródott az emberiség tudatos és nem tudatos világába. Keresztény hitünk szerint Istennél nincsen élet és halál, Nála csak élet van hiszen a halál is újjászületés.
A születésről sokkal könnyebben beszélünk, mert a születéshez általában örömteli érzések társulnak. A halál valósága azonban a vesztesség és az elmúlás rendkívül nehéz érzéseivel terhelt. Ennek ellenére mégis más a halál arculata Krisztus előtt, mint utána, hiszen Ő is átment a szenvedésen és a halálon. És mindkettőt örökre áthatotta szeretetével. Ezért aki hittel próbál belépni a halál kapuján, az találkozik Krisztus szeretetével és az ezt követő újjászületéssel.
13. Lelki Gourmet (2024. október 27.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Kristó Róbert – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: Mendelssohn e-moll hegedűverseny, op. 64 – 2. tétel
Szerkesztő: Fejes Ildikó
Jung szerint „…a csupán természeti emberen és világias létezésen túlmutató spirituális cél feltétlenül szükséges a lelki egészséghez, mivel ez az archimédeszi pont, ahonnan az egész világ sarkából kifordítható…”
Hajlamosak vagyunk arra, hogy csupán a minket körülvevő világot és annak törvényszerűségét érzékeljük. A társadalmi normák nyomást gyakorolnak az életünkre és emiatt kénytelenek vagyunk ezekkel kiegyezni és életünk irányítójának többé-kevésbé elfogadni.
A lélek belső törvényei azonban nehezen érzékelhetők a külső világban, ezért könnyen előfordul, hogy nem veszünk, vagy nem akarunk ezekről tudomást venni.
Emiatt a lélek igényei és vágyai gyakran személyiségünk peremvilágába kerülnek. Lelkünk jogos, spirituális igényeivel azonban foglalkozni kell, máskülönben lassan-lassan ködfátyol ereszkedik ránk, mely eltakarja előlünk az értelmes élet dimenzióját.
Ha azonban elvilágiasodott énemen felülkerekedek és hiteles kapcsolatban vagyok lelkem természetfölötti vágyaival is, akkor rá tudok hangolódni a mély énemre. Itt megtapasztalhatom archimédeszi pontomat, a bennem lévő Isten jelenlétét. Ezen a ponton legyőzhetetlen és tönkretehetetlen vagyok.
12. Lelki Gourmet (2024. október 20.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Turcza Hunor – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: Szergej Rahmanyinov: „Vocalise”, Op.34, No.14 – átirat csellóra zongorakísérettel
Szerkesztő: Fejes Ildikó
Loyolai Szent Ignác az Istennel való kapcsolatunkban nagyon fontosnak tartja a hála érzését. Szerinte a hálának leginkább ellensége az a magatartás, amikor azt gondolom, hogy nekem valami kijár, sőt, elvárom azt, hogy az élet apró figyelmességeivel körülvegyen engem. Ez a magatartás szerinte hálagyilkos. Aki pedig száműzi életéből a hálát, az szükségszerűen leszegényedik lelkében, emberségében egyaránt.
Ignác abból indul ki, hogy minden, amit kapunk, az Isten szeretetének nagy ajándéka. Aki nem tud hálát adni vagy szívéből köszönetet mondani azért, amit kap az életben, az lassan elveszíti azokat, mert csak az őrződik meg örökre a mi számunkra, és az segít fejlődni emberségünkben, amiért hálásak vagyunk és amit őszintén meg tudunk köszönni. Az elégedetlen ember elégedetlensége fokozatosan nőni fog, míg a hálás lelkületű ember boldogságérzete arányosan fog növekedni a hálaérzet erősödésével.
Talán erre gondolt Jézus, amikor azt mondotta, hogy akinek van, annak még adnak, hogy bővelkedjék, akinek pedig nincs attól még azt is elveszik, amije van.
11. Lelki Gourmet (2024. október 13.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Turcza Hunor – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: W. A. Mozart: 23. A-dúr zongoraverseny, II. tétel: Adagio (KV.488)
Szerkesztő: Fejes Ildikó
A lélektant magas szinten művelők egy része Jung nyomán azt állítja, hogy az emberi élet első fele a külső alkalmazkodásról szól. Az életnek ebben a szakaszában előnye van az extrovertált személyiségtípusúaknak, mivel alkatuknál fogva könnyebben fogadják el az objektív normákat és a környezeti szokásokat. Ezzel szemben az introvertált alkatúaknál a szubjektív folyamatok kerülnek túlsúlyba. Ezért ez a típus sokat küszködik életének első felében, mert belső megélései sok energiáját lefoglalják.
Az élet közepe a váltás kora. A személyes fejlődés megkívánja a belső világunk felfedezését, amelyet összhangba kell hozni hiteles spirituális vágyainkkal, melyek lelkünk legbensőbb részében találhatók meg kitörölhetetlenül. Aki életének első felében csak kifelé él, könnyen előfordulhat, hogy továbbra is a külső kapaszkodókat keresi. Ezek azonban egyre nehezebben tartják meg, mert lelke azt követeli egyre hangosabban, hogy fedezze fel benső erőforrásait is.
10. Lelki Gourmet (2024. október 6.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Borviz Attila – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: Gabriel Fauré – Sicilienne, csellóra és zongorára, Op. 78
Szerkesztő: Fejes Ildikó
Jung szerint, amit figyelmen kívül hagytunk vagy letagadtunk önmagunkban, azzal nagy valószínűséggel a külvilágban fogunk összeakadni. Ezért nagyon fontos, hogy minél többet megtudjunk pszichénk tartalmáról és működéséről, hogy megkönnyítsük a létezésbe való beilleszkedést. Ha lelki emberek akarunk maradni, akkor arra kapunk meghívást, hogy ne csak vallásos rituálékon keresztül kommunikáljunk lelkünkkel, hanem figyeljünk lelkünk sebzettségére is. Halljuk meg lelkünk vádjait is, amellyel felrója azt, hogy megtagadjuk tőle jogos igényeit.
Lelkünk egy teljes egészet alkot. Nem lehet kettéosztani vallásos és nem vallásos részre. Istenhez csak lelkünk egészén keresztül lehet haladni. Nem lehet mélyen és hitelesen imádkozni és közben megalkudni egy olyan életformával, amelyben lelkem minden része nem tud felszabadulni.
9. Lelki Gourmet (2024. szeptember 29.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Kristó Róbert – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: Johann Sebastian Bach: c- moll passacagia és fúga (BWV 582) – zenekari változat
Szerkesztő: Fejes Ildikó
Intézmény és karizma az egyházban címmel jelent meg 1991-ben Tomka Ferenc könyve. Azt bontja ki benne, hogy az apostolok és az apostoli tanítványok számára a Krisztus esemény nagyon mély élményt jelentett, hiszen Jézus és az apostolokat közvetlenül tapasztalhatták meg.
A közvetlen Jézus-esemény tanúinak annyira fontos volt ez az élmény, hogy definíciókba és normákba foglalták az utat mely Jézushoz vezet, abban a reményben, hogy ez elvezet bennünket is az Isten közelséghez. Szépen hangzik, de mi kétezer év távlatából legtöbbször csak a száraz normákkal, dogmákkal és hagyományokkal találkozunk, amelyek nem biztos, hogy inspirálnak bennünket Krisztus követésben. Sőt, az egyházi intézmények is számtalan adminisztrációs teherrel küszködnek. Az egyháznak a történelem folyamán mindig az volt a nagy kísértése, hogy az intézmény működésével háttérbe szorítsa a karizmát.
Ma is nagyon aktuális a kérdés: azért van-e a szervezetépítés és intézményvezetés, hogy segítse, hogy az evangélium közelsége megérintsen, vagy annyira elveszítettük tájékozódásunkat, hogy a normák és szabályok háttérbe szorították a krisztusi karizmát?
8. Lelki Gourmet (2024. szeptember 22.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Turcza Hunor – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: Max Bruch: Kol Nidrei
Szerkesztő: Fejes Ildikó
Henryk Sienkiewicz, Nobel-díjas író, a Quo Vadis című regényében Péter apostol a keresztényüldöző Rómából menekül, amikor találkozik a keresztet hordozó Krisztussal. Zavarában megkérdi tőle: Quo vadis, Domine? Jézus így válaszol: Megyek helyetted meghalni.
Több mint kétezer éve számtalan ember újra és újra felteszi ezt a kérdést a keresztény egyházakra vonatkozóan. A válaszaink egyre dadogóbbak és erőtlenebbek, mert azt látjuk, hogy Európában a keresztény egyházak elveszítették társadalomformáló szerepüket. Nemcsak a hit, hanem a keresztény kultúra és erkölcs is egyre idegenebb a nyugat-európai ember számára.
Mi azt mondhatjuk, hogy szerencsés helyzetben vagyunk. Azonban ha elszunnyadunk, mint az evangéliumi szüzek, és kifogy az olaj lámpásainkból, hasztalanul döngetjük majd az előttünk bezárult kaput. A kaput nyitó Vőlegény nem fogja érteni groteszk, idejét múlt nyelvjárásunkat.
Ezért a legsürgetőbb kérdés, amire válaszolnunk kell: élményközpontú, életet segítő vallásos miliőt tudunk-e teremteni vallásos gyakorlatainkkal, vagy csupán intézményes, törvényközpontú, adminisztrációs keretekkel körülbástyázott vallásgyakorlatot kínálunk az Istent kereső embereknek?
7. Lelki Gourmet (2024. július 14.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Kristó Róbert – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: J. S. Bach: Ária a G-húron. ( D-dúr zenekari szvit, BWV 1068 – II. Ária)
Szerkesztő: Fejes Ildikó
Spiritualitás
Fontos, hogy vallásos gyakorlataink éberséggel és tudatossággal párosuljanak, máskülönben elaltatják a lelkünket és a „jó vallásos ember” hamis illúziójába ringatnak bennünket. A fejlődő vallásos élet hajtómotorja a spiritualitás. A csupán történelmileg és családból örökölt spiritualitás nem hoz változást életünkbe, ha életünknek ezt a részét csak reflexszerű reakciók határozzák meg.
Az érett spiritualitás tapasztalati úton érinti a lelkünket és folyamatosan a fejlődésre ösztönöz. Jézus mondotta: „Igyekezzetek a szűk kapun bejutni, mert mondom nektek, sokan akarnak majd bemenni rajta, de nem fognak tudni”. Vagy „ Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem”.
Ennek értelmében Jézus arra hív bennünket, hogy vállaljuk fel életünkben a nekünk szánt szenvedést, és ne a mások által bejáratott utakon haladjunk. Keressük meg saját ösvényeinket. Érezzünk rá lelkünknek azokra a sugalmazásaira, melyek ritkán adnak választ, sokkal inkább további kérdéseket tesznek fel. Éberen kell vigyáznunk arra, hogy szerzett értékeink ne uralkodjanak fölöttünk, hanem a lélek lélegzését szolgálják.
6. Lelki Gourmet (2024. július 7.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Turcza Hunor – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: Beethoven: VII. szimfónia op. 92. II. tétel.
Szerkesztő: Fejes Ildikó
Árnyékaink
Időnként elakadhatunk lelki fejlődésünkben. Elakadásunknak számtalan oka lehet: hamis vallásos identitás, külső vallásos gyakorlatokba való menekülés, magas elvárások a lelki élet teljesítésében, önmagunk érzéseitől való eltávolodás, és lényünkről leválasztott részek, melyek a tudatalattiba kerültek.
Jung szerint az énünkről leszakadt vagy elfojtott részek árnyékaink világát képezik, és énünk elválaszthatatlan részéhez tartoznak. Mint az árnyék, kísérnek bennünket. A tudatos világunkból száműzött, többnyire kellemetlen élményeink megőrzik energiájukat. Amikor áttörik a tudatos és tudatalatti közötti határt, elárasztják a tudatunkat.
Jobb idejében megbékülni árnyékvilágunkkal is. Mindennek, ami van, szabad lennie, és minden, ami életünkhöz tartozik, az énünk része. Jézus megváltását akkor fogom átélni, ha elfogadom árnyékaimat létem valóságának részeként, és barátságos érzéssel megsimogatom azokat.
5. Lelki Gourmet (2024. június 30.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Borviz Attila – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: César Franck: Trois Pieces – Cantabile
Szerkesztő: Fejes Ildikó
Egy alkalommal megkérdezték Szent Ignácot, hogy hol van az Isten. Azt válaszolta: hol nincs az Isten? Valahol azt olvastam, hogy a modernitás istenei kudarcot vallottak, és a modernitást vallók az anyagelvűség nyílt óceánján hajótöröttként lebegnek, miközben vállalatbirodalmak butítják a népet. A ma embere neurózisának az egyik forrása abban keresendő, hogy elfelejtette használni azt a képességét, amellyel a világban jelen lévő természetfeletti valóságot kellene értelmeznie. A keresztény spiritualitás megismerése és elsajátítása azért időszerű, mert segíti annak a visszafejlődött képességünknek a fejlesztését, amely segít újból kapcsolatba kerülni azzal az ősélménnyel, hogy Isten jelen van mindenhol és mindenben az én számomra.
4. Lelki Gourmet (2024. június 23.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Borviz Attila – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: Imigyen szóla Zarathustra. Op. 30, IRS 3: II. A mögöttes világból.
Szerkesztő: Fejes Ildikó
„Isten halott” – írja Nietzsche az „Így szólott Zarathustra” című művében. Az „Isten halott” kifejezés azt jelenti nála, hogy az európai ember többé nem ismer el semmilyen magasabb rendű értéket a földi létezésnél. Azt is kifejti, hogy az ember azért ölte meg az Istent, mert emberré lett, és ezáltal betekintett az emberi lét minden ocsmányságába és ezt nem tudta elviselni az ember. Tényleg tanúi lehetünk annak a lelki folyamatnak, hogy negatív projekcióinkat kivetítjük az Istenre. Tanúi vagyunk annak is, hogy a sok ember lelkében csupán kulturális formában megjelenő Isten és az ezzel járó értékrend nem vált ki személyes élményt, mely beindítja a lélek benső áramlását. Ennek következménye az önmagától való elidegenedés, az irányvesztés, a lélek természetfölöttiségének az elvesztése. Ezek hatására neurotikus pótszerek keletkeznek és a materializmus felerősödik. Mielőbb, vissza kell térni a Feltámadt Krisztus élmény-központú valóságához, hogy lelkünk elfelejtett kamrái ismét felteljenek a természetfölötti világrend életerő és értelem tapasztalatával. Máskülönben lassan megfosztjuk önmagunkat a Lét legfontosabb ajándékától, Istennek életemben való jelenlététől.
3. Lelki Gourmet (2024. június 16.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Borviz Attila – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: Marcello – D-moll oboaverseny, II. tétel: Adagio.
Szerkesztő: Fejes Ildikó
Carl Gustav Jung pszichológiájának egyik kulcsszava az “individuáció”. Első hallásra hajlamosak vagyunk összekeverni jelentését az élvhajhászattal és a birtoklás különféle formáival. Valójában azt kéri tőlünk, hogy az egónak az önző törekvéseit engedjük el, és helyezkedjünk bele egy alázatos, spirituális útba, mely a lélek hiteles útjainak felfedezéséről szól. Ez az út azt kéri tőlünk, hogy alázatosan szolgáljuk lelkünk szándékait, és építsük ki azt a rendszert, mely a belső rendről és annak értékeinek felfedezéséről és megőrzéséről szól. Amennyiben nem ezt tesszük, a lélek sötét erdőbe fog vezetni bennünket, hogy ebben a belső zűrzavarban megtapasztaljuk törpeségünket és káoszunk nyomasztó érzését. Ha ilyen állapotba kerülünk, legyünk tudatában annak, hogy valami fontosat megtagadunk lelkünktől, ami elveszi ennek benső elevenségét és áramlásának erejét. Csak akkor vezet ki lelkünk ebből a sötét erdőből, ha felismerjük a szenvedés transzcendens, mélyebb értelmet adó és formáló erejét.
2. Lelki Gourmet (2024. június 9.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Borviz Attila – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: Jules Massenet: Thaïs – Meditation
Szerkesztő: Fejes Ildikó
Önismeret és vallás
Evagrius Ponticus remetétől egyszer valaki azt kérdezte: mit kell tennem, hogy megismerjem az Istent? A válasz így hangzott: ismerd meg önmagad, és megismered az Istent. Ki kell ábrándítanom azokat az embereket, akik azt gondolják, hogy csupán a vallás eszközeivel eljutnak lelkük stabil, szabadság-élményének megtapasztalásához. A második vatikáni zsinat is kimondta: a kegyelem a természetesre épít. Ez azt is jelenti, hogy folyamatosan hiteles kapcsolatban kell lennem benső énemmel. Tudatos ismeretem kel legyen azokról a folyamatokról, melyek bennem zajlanak. Meg kell tudnom különböztetni azokat a hatásokat, melyek számomra hamis csengésűek, akkor is, ha a szakrális világ késztetésével és csillogásával csábítanak. Ha pszichémben felszabadítom az énidegen sorompókat és kényszereket, akkor lenyűgözhet ez a világ, mely körülvesz, és félelem nélkül, békével ízlelgethetem a Létezés valóságát.
1. Lelki Gourmet (2024. június 2.)
Az összetevőket alkották:
Sebestyén Ottó – lelkész,
Borviz Attila – fotós,
Makkai Zoltán – zenetörténész,
Zene: Mozart C-dúr zongoraverseny, 21. (K. 467), második tétel, Andante
Szerkesztő: Fejes Ildikó