Tíz hónapon keresztül gyűltünk össze újra és újra, hogy zenét hallgassunk, kérdezzünk, gondolkodjunk és együtt fedezzünk fel valamit abból a gazdag világból, amely egy-egy zenemű mögött rejtőzik. Az esték során Beethoven, Bach, Haydn, Liszt, Ravel, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Kodály, Bartók és Dohnányi műveit hallgattuk, értelmeztük, de valójában mindig többről volt szó, mint magukról a művekről.
Szabó András zenetörténész előadásai nyomán zeneszerzők, történetek, korok, gondolatok és művészeti kapcsolódások váltak érthetővé. Olyan alkalmak voltak ezek, amelyek után nemcsak zenét vittünk magunkkal, hanem ehhez kapcsolódóan egy új világ nyílt ki előttünk.
A résztvevők visszajelzései talán a legjobban megmutatják, mit jelentett számukra ez az évad:
„Egyszerre élmény, kikapcsolódás és feltöltődés. Ma, amikor errefelé jöttem, az is eszembe jutott, hogy szellemi erőfeszítés is. Én ennek kifejezetten örvendek. Rendkívüli módon értékelem azt a »körítést«, amit a zeneszerző életéről, kultúrájáról hozzá tud tenni a műhöz, és ami enged áthallást abból. Ez egy nagyon komplex világ. Ezeken az alkalmakon ez mindig átjött, lenyűgözött. Nem hagyta, hogy csak pihenjen az ember, folyamatosan össze kellett kapcsolni az összefüggéseket. Iszonyatosan gazdag az információ, amit kaptunk, és amit csak tisztelni és becsülni tudunk.”
Egy másik résztvevő így fogalmazott:
„Számomra is nagyon sokat adott, hogy annyira gazdag anyaggal készültél minden alkalommal, András, és annyira kerek, egész előadásokkal, rengeteg utalással, ami nem csak életrajzi adatokra korlátozódott, hanem akár más művészeti ágakra is. Az ember azt érzi, hogy meggondolkodtat, és örvendenek az agysejtjei, hogy ezeket az információkat befogadhatja és sok mindennel összekötheti. Amit még kiemelnék, és ami nekem szintén sokat adott és értékes volt, hogy kiemeltél motívumokat a művekből, rövid bejátszásokat a művek előtt, amelyek valamennyire vezették a figyelmet arra, hogy az adott zeneműben mire érdemes figyelni. Lehet, hogy a vájtfülűeknek ez evidens, de a laikusabb hallgatóknak nem annyira. Ez nekem nagyon segített, és sokat adott hozzá az élményhez.”
Köszönjük Szabó Andrásnak azt a ritka képességet, hogy a zenéről úgy tud beszélni, hogy közben nem csupán tudást ad át, hanem kíváncsiságot is ébreszt. Hogy a művek mögött mindig megmutatta az embert, a kort, a történeteket és az összefüggéseket. Hogy a zenehallgatásból közös felfedezést formált.
